Nyílt képzési program értékesítési & ügyfélszolgálati vezetők számára

„Képessé tenni másokat a sikeres működésre”   „Ha tetteid arra ösztönöznek másokat, hogy merészebbet álmodjanak, többet tegyenek, jobbá váljanak, akkor igazi vezető vagy.”John Quincy Adams Az egyik legjobban embert próbáló szakma az értékesítés/ügyfélszolgálati vezetői tevékenység. Mindkét területen a munka folyamatosan tele van változó kihívásokkal. Vagy az ügyfelek, vagy a megújuló folyamatok, vagy a saját kollégák állítanak elénk akadályokat, kihívásokat. Ami itt állandó, az a változás. Ebben a környezetben kell szállítani a magas szintű elvárásokat, eredményeket. Ez nem könnyű feladat. Kifejlesztettünk egy olyan módszertant, amely hatékonyan, gyakorlatiasan közelíti meg ezt a területet. Három fő területre koncentrálunk: Szemlélet (Miért?), Folyamat (Mit?) és Készségek (Hogyan?). Ez a 3 terület érinti a gondolkodásmódot (itt elmegyünk a gyökerekig), konkrét eszközöket és módszereket ad, mindezt egy követhető lépés sorozat formájában. Minden, amit tanulunk egyaránt alkalmazható magunkra (Személyes Hatékonyság) és a vezetett teamtagokra (Vezetői hatékonyság). Ezekkel az eszközökkel és módszerrel a vezetők olyan rendszert alakíthatnak ki, amelyek együttesen elvezetnek a sales/ügyfélszolgálati területeken a hatékony kommunikációhoz és együttműködéshez, és végső soron a magasabb hatékonysághoz. Kiknek ajánljuk? – Értékesítési vezetőknek; Kereskedelmi vezetőknek; Ügyfélszolgálat vezetőknek – Értékesítési és/vagy ügyfélszolgálati területi vagy csoportvezetőknek – Professzionális értékesítőknek – akiket érdekel a vezetői feladatkör Avagy akik kihívásokkal küzdenek, mint: – Nehezen jönnek az eredmények? – Lassan valósulnak meg a projektek, elhatározások? – Reaktívan működnek a kollégák? – Már unják a változásokat? – Sok a meg nem értettség és az ellenállás a kollégák részéről? – Mindig a múltra hivatkoznak? A program eredményei – A vezetők képesek lesznek aktiválni a saját és munkatársaik pozitív szemléletét – Tudatosak lesznek célok meghatározásában, a coachingban, a teljesítmények kiértékelésében, az aktív meghallgatásban, és a proaktív problémamegoldásban – Biztosítja az...

Publikációk

2016. január 28. Mi hajt az Érme vagy az Értelem? (Figyelő) Fehér A. Miklós interjú               2016.01.14  Így válhat nélkülözhetetlen munkaerővé. (Figyelő On-line) http://figyelo.hu/cikkek/428139-igy-valhat-nelkulozhetetlen-munkaerove   2015.09.29. Hogyan legyünk hiteles vezetők? (Figyelő On-line) http://figyelo.hu/cikkek/424144-hogyan-legyunk-hiteles-vezetok-   2015.07.16. Sales, merre van előre? (Figyelő On-line) http://figyelo.hu/cikkek/421452-sales–merre-van-elore-   2015. március 18. – Birdman, avagy a hitelesség paradoxona – rugalmasság és merevség a vezetésben http://www.hrportal.hu/hr/birdman-avagy-a-hitelesseg-paradoxona-rugalmassag-es-merevseg-a-vezetesben-20150317.html/0   2014. október 22. – Bátor nők és gyáva férfiak helyett: gyerekek vagyunk vagy felnőttek? http://www.hrportal.hu/hr/bator-nok-es-gyava-ferfiak-helyett-gyerekek-vagyunk-vagy-felnottek-20141021.html   2013. november 14. – Te is a Mátrix csapdájában élsz? http://www.hrportal.hu/hr/te-is-a-matrix-csapdajaban-elsz-20131114.html   2013. március 28. – Született sales-ek és a Challenger szokásrendszer http://www.hrportal.hu/hr/szuletett-sales-ek-es-a-challenger-szokasrendszer-20130326.html   2013. január 25. – Született tehetségek a sales-ben? http://www.hrportal.hu/hr/szuletett-tehetsegek-a-sales-ben-20130125.html   2012. november 16. – Nemi szerepek és vezetés – Avagy gyáva férfiak és bátor nők, erős férfiak és gyenge nők?...

Hiteles vagy?

A hitelesség egyre trendibb téma az egész világon a politikában, az üzleti szférában és a magánszférában egyaránt. Miközben az imázsépítés egyre jobban virágzik mint iparág, a hitelesség egyre ritkább madár. Trendszerű az is, hogy egyre több vállalat dönt úgy, hogy olyan tréningekre küldi el vezetőit, ahol a hitelesség és önmaguk megtalálása a cél. A következőkben először megvizsgáljuk a hitelesség kérdését, miközben a Birdman című filmet fogom arra használni, hogy példák segítségvel világítsam meg mondandómat. Hogy nagyjából érezzük milyen jelentősége van ma a hitelesség kérdésének, szeretném a a Deloitte Global Human Capital Trends 2015 riport összefoglalóját felídézni, ami a világ egyik legnagyobb longitudinális HR kutatása. A munka 3300 üzleti és hr vezető válaszadóval és 106 országban fut le évről évre azzal a céllal, hogy megvizsgálják, mit tartanak az üzleti és HR vezetők a legfontosabb kihívásnak. A kutatásnak van kelet-európai része is, és az alábbiak maximálisan vonatkoznak ide is: Az Elkötelezettség és kultúra kérdése, az első legfontosabb HR kihívás a világban a megkérdezett vállalatok szerint (87% ért egyet azzal, hogy ez a legfontosabb kérdés), A vezetők fejlesztése és képzése a második legfontosabb kérdés, ami óriási kihívást jelent és amibe egyre többet fektetnek a cégek; A tanulás és fejlesztés a 8. helyről a 3. Legfontosabb helyre került a tehetség menedzsment témában, A távolság egyre nő a között amit a vezetők várnának, és amit kapnak a HR-től. A hitelessés és a fentiek pontos kapcsolatára visszatérünk a cikk végén. Most nézzük meg először azt, hogy mi a hiteles szó jelentése. A magyar értelmező szótár szerint az, hogy valaki bizonyos tulajdonságainál fogva hitelre méltó, igaznak tartható. A hiteles okirat vagy festmény esetében például a hiteles...

Footnotes for Paris… Have You Got the Fifth Element?

I have finished this article on January 7, in a sad coincidence with the dreadful terror attack in Paris. I have always wondered what makes us really different from animals and this question is more than relevant after what happened. What follows here is not directly about this attack but you will see how deeply related it is from both sides of the coin. For we all live in stress and all of us have experienced at least once in his or her life how does it feel to be a minority for any reason. You may just be minority for an hour when you meet new people or start a new job, but you may be Muslim, or Jewish or Christian for that matter, which may put you in a position of Minority and Otherness for whatever amount of time. Coming back to the difference between humans and animals perhaps the real difference is in the choices we have. As Janos Selye the famous ethologist put it, you only have 3 choices when you are in stress. Fight, flight or seek protection. The fourth is to get sick or die. It is about the seeking proctection part though, where it really gets interesting. The rest of it (fight and flight and gettins sick) is easy, straightforward reptilian reaction. It is a reaction you saw in Paris with a magnifying glass and in crazy and brutal way, but if we want to really deeply look into ourselves we cannot escape facing that we all have brutality and aggression somewhere in our nature. Our parents used to kill for survival...

Bátor nők és gyáva férfiak helyett: gyerekek vagyunk vagy felnőttek?

Körülbelül egy évvel ezelőtt tartottunk egy rendezvényt, ahol vendégünk volt Feldmár András és arról beszélgettünk, hogy a női principium nagyon hiányik az üzleti életből.  Akkor nagyjából arra jutottunk, hogy a magyar üzleti kultúrában: • nagyon erős az individualizmus; • ez egy nagyon maszkulin társadalom; • az emberek nehezen fogadják el a hierarchiát és a hatalom bármilyen képviselőjét; • nagyon erős a bizonytalanság kerülése iránti vágy.   Mindez társul azzal, hogy a magyar társadalom nem jól tűri a másságot, legyen az nemi, szexuális, vagy nemzetiségi jellegű másság. Nagyon erősek továbbá a nemi jellegű sztereotípiák is. Ebből nyilvánvaló, hogy a készségfejlesztő tréningek mellett olyan tréningeknek is helyet kellene kapniuk, melyek megismertetik a nemi sztereotípiák és banális szkriptek fogalmait, majd segítenek ezeket helyre is tenni. Ennek a vezetői fejlesztésnek fontos célja a már említett férfi és női elem megismertetése és tudatosítása a vezetőkben. A kultúra egyik fontos sarokelemévé kell váljon az, hogy a jó karizmatikus vezetőben, aki képes transzformálni/átalakítani helyzeteket és pozitív energiát vinni a nehéz helyzetekbe, jelen legyen mindkét elem, méghozzá tudatos módon. Ha ez párosul egy olyan szokásrendszerrel, mely szintén úgy épül fel, hogy biztosítja mindkét elem jelenlétét a vezetői működésben és a vezetők erre épülő képzést is kapnak, akkor reménykedhetünk abban, hogy a jelenlegi egyoldalú kép megváltozik.   Akkor elküldtem a cikket egy ismert lap szerkesztőjének, aki úgy reagált, hogy nem ért egyet velünk, mert szerinte éppen az a legnagyobb baj, hogy a férfiak nem elég férfiak. Ezzel persze az is kiderült, hogy azt amit én mondok, ő úgy érti, hogy szerintem az a baj, hogy a férfiak nem elég nőiesek, pedig ez nagyon messze van attól, amit én...

Mi legyen a mérgező emberekkel?

Egy vezetővel arról beszélgettem, hogy mit érdemes tenni, ha az ember azt veszi észre, hogy a szervezetben van egy-két olyan ember, aki nemes egyszerűséggel mérgező hatású. Negatívan áll minden változtatáshoz, destruktív irányba viszi a beszélgetéseket. Ha mentor szerepet kap, akkor az új kollégákba is szépen csepegteti a negatív meggyőződéseseket. Másokat összeveszít és nyíltan szembe megy a vezetőkkel nyilvános szituációkban. Azt nézi, hogy mit, miért nem lehet megcsinálni stb… Ja, és egy apróság, igen jól teljesít emellett. Nagy szaktudással és gazdag tapasztalattal rendelkezik. Sokat hoz a konyhára. Mi a megoldás? Rövid távon komoly veszteséget jelenthet, ha kikerül a szervezetből. Ugyanakkor már “mindent” megpróbált a vezető és nincsen változás. Én azt mondom, hogy aki mérgező, az több kárt csinál, mint amennyi hasznot hoz azzal, amit behoz a nap végén eredmény formájában. Hosszabb távon fontosabb a szervezet egészsége és a pozitív gondolkodás. Mostanában egyre többet hallunk arról, hogy kutatások bizonyítják, hogy az elkötelezettség akár 20-30%-ot javíthat a munkavállalói eredményességen. Jobban jár a szervezet és a vezető is, ha ezt az irányt...

A nemzeti együtt-NEM-működés rendszere

Mikor kezdődött Magyarországon a nemzeti EgyüttNemMűködés rendszere? Nehéz megmondani. Szerintem már az iskolában azt tanultuk, hogy nem számít a csapat és a közösség csak az, hogy te mit (NEM) tudsz és mit taposol ki magadnak.  Aztán azt is tanultuk, hogy ami közös, az utálni való és valaki ránk kényszeríti és SENKIÉ. A közösség első látható formái, vagyis az úttörő csapat és raj, nekem már csak nevetséges és utálni való dolgok voltak. Az a közösség, ami vonzó volt, az vagy egyházi berkeken belül volt, vagy pedig értelmiségi szerveződés valamilyen szakma vagy politikai elvek mentén. Akkoriban még megértette egymást egy ún. urbánus és vidéki értelmiségi, mert egyesített őket a kommunizmussal szembeni utálat. Azt lassan észrevettem, hogy az egyházi közösségek is azon alapulnak, hogy ők mások, mint a többiek. Hogy csak egy út van és egy igazság. A szakmai szerveződésekben megtanulhattam, hogy nem fontos a közös érdek, csak ez egyéni nyomulás és taposás. Az is megtanultuk, hogy a MÁSSÁG nem tolerálható. Viszolyog a szegény a gazdagtól és fordítva. Viszolygunk a cigánytól a homelesstől, a zsidótól, a jobboldalitól és a baloldalitól, attól függően, hogy melyik szekértáborba tartozunk. Aztán észre sem vettük és a könyvespolcokra kikerült a VEZÉR képe és a családokban nem mernek politikáról beszélni, mert attól félnek úgy összevesznek, hogy többet nem állnak egymással szóba. Ez tehát a NEMZETI EGYÜTTNEMMŰKÖDÉS rendszere. Tökéletesen működik, mert mindenki attól retteg, hogy neki nem lesz elég Információja, Kapcsolata, Sikere, Befolyása.  Tegyünk tehát keresztbe egymásnak? Ha hivatalnokok vagyunk, akkor semmiképpen ne akarjuk megérteni, hogy a másik egy szabálykövető állampolgár, aki jót akar, csak elveszett a rendeletek kiismerhetetlen rendszerében? Ha ellenőr vagyok (bármilyen), akkor a cél, hogy rád húzzam...

Te is a Mátrix csapdájában élsz (2.) ?

A cikk első felében az volt az utolsó kérdésem, hogy mennyire hatékony saját magunkkal szemben, ha addig várunk a nagyobb egzisztenciális kérdések feltételével, amíg valami külső körülmény rá nem kényszerít erre. Szerintem semennyire, érdemes elővenni a bátorságunkat és szembe nézni saját magunkkal és feltenni az alábbi kérdéseket: Mit ad nekem az a Mátrix, amiben élek? Gazdagabbá tesz vagy korlátoz? Mire van szükségem, hogy tudatában legyek a saját Mátrixomnak? Ha az egész életem egy válasz lenne egy kérdésre, mi lenne az a kérdés? Milyen lehetőségeim vannak, hogy egy új Mátrixot készítsek magamnak? Hogyan érzem magam attól, ami velem történik? Hogyan érzem magam attól, ahogy érzem magam? Aztán, ha van elég merszünk a kérdésfeltevéshez, akkor a következő kulcspont, ahol ismét szükség van a bátorságra akkor jön, amikor rájöttünk, hogy nem tudjuk a választ. Vagy a válasz ijesztő és dönteni kell, hogy az ember hogyan alakítsa át az életét, hogy az arról szóljon, ami neki fontos és értelmet találjon abban, amit csinál. Szóval honnan van valakinek ehhez bátorsága?  Ki segíthet, ha nincs és fél? Szerintem ez a coaching egyik fő feladata. Segíteni abban, hogy feltegyük a megfelelően kemény kérdéseket, és utána a félelmünk ellenére, merjük azt tenni, amit valóban szeretnénk. Ez egy radikális műfaj, amire kevesen képesek.  Annál is inkább, mert ez igen sokat kíván meg magától a coachtól is, az identitás és meggyőződések szintjén. Nyitott, őszinte kíváncsiság – mert minden ember végtelenül egyedi; A „nem-tudás ártatlansága”, a kezdő tudatállapota – vagyis előítéletek nélküli teljes figyelem; Tisztelni a másikban azt, ami szent– a megoldás csírája mindig ott van minden problémában; A bátorság, hogy meg merjük kérdezni azt, amit soha senki nem mert...

Te is a Mátrix csapdájában élsz (1.) ?

Talán 16 éves lehettem, amikor először olvastam Berkeley munkásságáról, aki az ezerhétszázas években azt állította, hogy a valóság materiális objektív formájában nem létezik, kizárólag az észlelő agyában. Tulajdonképpen megcáfolhatatlan a felvetése, mivel valóban nehéz azon vitatkozni, hogy minden, amit észlelünk azt a tudat közvetítésével érzékeljük csak. Az elmúlt 10 év egyik legsikeresebb filmje a Mátrix, többek között ehhez az ötlethez lépett vissza, amikor az embereket, mint a valóságot álmodó, laboratóriumi körülmények közötti üvegtestbe zárt lényeket mutatta be, akik egy közös káprázat részesei. A modern neurológia ugyan nem bizonyította be, hogy Berkeley-nak igaza lenne, mégis egyre több bizonyítást nyer az, hogy az objektívnak vélt valóságról alkotott képünk végtelenül szubjektív. Gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy az, amit valóságként érzékelünk (hallunk, látunk, tapintunk, ízlelünk és szagolunk) az nem más, mint a központi idegrendszer által feldolgozott külső és belső ingerületekből újrakonstruált virtuális környezet avagy térkép, amire aztán reagálunk. Az álom, mint jelenség már régóta világossá tette, hogy az agy egy „virtuális szimulátor”, hiszen az álombeli valóságot úgy hallucináljuk, hogy közben nem tudjuk, hogy miért és hogyan csináljuk ezt. Az ébrenlét abban különbözik az álomtól, hogy az agy folyamatos külső ingereket érzékel a testből, melyek alapján „egy valóság stratégia részeként” folyamatosan új térképet tud konstruálni, majd pedig döntünk, hogyan válaszolunk egy adott helyzetre. Mi ennek a jelentősége a fejlesztés és vezetés szempontjából? Szerintem minden fejlesztés alfája és ómegája az a kérdés, hogy miben különbözik egy egészséges, boldog és sikeres ember egy sikertelen és boldogtalan másiktól.  Hogyan lehet valakiből a lehető legtöbbet és legjobbat kihozni? Ha elakadást látunk valakiben, vagyis az illető saját képességeinek csak egy részét tudja kihasználni, vagy kiégett, akkor mit lehet tenni? A...

Hiteles vezető, hiteles ember

„Csakugyan Platón joggal vetette fel ezt a kérdést, s igyekezett eldönteni, hogy az út az első elvekből indul-e ki, vagy pedig az első elvek felé tart; mint ahogy a versenypályán látjuk; a díjbíróktól a forduló felé, vagy pedig fordítva.…. Ha mármost egyáltalán van olyasvalami végcélja cselekedeteinknek, amit önmagáért akarunk, minden egyebet pedig csak érte, azaz nem minden dolgot valami másért választunk (mert ily módon ez akár a végtelenségig halad tovább, úgy hogy törekvésünk üres és hiábavaló lenne): – világos, hogy ez a jó, és a legfőbb jó. S vajon nem esik-e nagy súllyal a latba – már csak életünk szempontjából is – ennek a jónak a megismerése, hogy aztán – mint a nyíllövő, ha biztos cél van előtte – könnyebben eltalálhassuk azt, amit tennünk kell?” /Arisztotelész: Nikhomakhoszi etika/ Arisztotelész már tudta, hogy etika és erények nélkül nem lehetséges boldogság és elégedettség. Többek között ezért is különösen aktuális témának tűnik a hitelesség kérdése annak a gazdasági válságnak a kellős közepén, amit más néven hitelválságként ismerünk. Mindeközben Magyarországon már régóta a közbeszéd egyik fő témája, hogy kik és hogyan tudnak hitelesen vezetni egy közösséget, egy vállalatot vagy egy országot. Számtalan statisztika mutatja azt, hogy Magyarországon súlyos gond a megosztottság és a korrupció, és társadalom általános értékválságban van, nincsenek olyan közös célok és alapok, amire építkezhetne a várva várt fejlődés és fellendülés. Ebben a helyzetben tettük fel azt a kérdést, hogy mitől válik hitelessé egy vezető. Hogyan érhető el az az optimális állapot, amikor valaki tiszta értékrenddel rendelkezik és tudja, hogy mi az, ami fontos számára, ennek megfelelően cselekszik és mindez arra inspirálja a körülötte lévőket, hogy szívesen kövessék. Amikor minden külső...
css.php